AZ ALAPOK
Szukot azt jelenti: "sátrak", "bódék", "átmeneti szállások", azaz az ideiglenes lakóhelyekre utal, amelyekben Izrael gyermekei éltek negyven év sivatagi vándorlás alatt az egyiptomi kivonulás után. "...sátrakban adtam lakást Izrael fiainak, amikor kihoztam őket Egyiptomból..." (3Mózes 23:42.) Az ünnep Izrael történetének erre a szakaszára emlékeztet.
Jelentősége azonban nagyobb, mint a puszta történelmi megemlékezés. Az "átmeneti szálláson" lakás felidézésének - és megjelenítésének - elsődleges szellemi indítéka, hogy kifejezzük bizakodásunkat Istenben, aki biztonságot, bitachont nyújt számunkra. Ezt az indítékot a vándorlás idejének tapasztalatai - a manna, a víz és a többi - táplálják, ezért az ünnep nyomatékot ad a hitnek, hogy Isten valamilyen módon gondoskodik az ember szükségleteiről, s az ember hálával tartozik ezért. Mindezt a szuká (sátor) jelképezi, a szabadban álló, bizonytalan szállás, amelyben a zsidóknak egy héten át lakniuk kell.
Ezt a szellemi motívumot még inkább kiemeli, hogy a Tóra megszabja az ünnep idejét is, ami pedig az év folyamán bármikor lehetne, mivel nem kötődik konkrét történelmi esemény dátumához. Előírja, hogy az év utolsó aratásával együtt kell megtartani, "amikor megtörtént a betakarítás szérűdről és borsajtódból…” (5Mózes 16:13.); amikor az ember szükségleteiről gondoskodó Örökkévaló iránti hála és köszönet érzése erősödik.
TÖBB VIDÁM VALLÁSI SZERTATÁS, SOK ÉNEK ÉS TÁNC KÍSÉRI EZT AZ ÖRÖMÜNNEPET. VALLÁSI SZERTARTÁSRA NÉHÁNY PÉLDA:
Élet a sátorban
Szukot különleges vonása a szukában lakás előírásának teljesítése. A szuká (sátor) átmeneti szállás, amelyben egy héten át a lehetõ legtöbb időt kell töltenünk, legalább az étkezés idejét. Nem kell a sátorban enni, ha éppen csak bekapunk valamit, de a szokásos étkezést ott kell tartani.
Árbáá Minim
Az előírásos négyféle növény - egy citrusgyümölcs (etrog), egy pálmaág (luláv), egy mirtuszág (hádász) és egy fűzfaág (árává). A növények beszerzése után egy csokrot készítünk belőlük, amivel pedig az Örökkévaló előtt örvendezünk.
Uspizin
Az uspizin, azaz a jelképes vendégek meghívásának lényege, hogy Szukot napjain látogassanak el a sátrunkba. A hagyományos “uspizinek” a három ősatya, Ábrahám, Izsák és Jákob, valamint Mózes, Áron, József és Dávid. Mostanában sok sátorba az ősanyák is meghívást kapnak valamint más kiemelkedő nőalakok.
AZ ÜNNEPHEZ KAPCSOLÓDÓ IDÉZETEK A TÓRÁBÓL ÉS A BIBLIÁBÓL
(Az elolvasásukhoz kattints a lefele nyílra.)"Azután így beszélt Mózeshez az Örökkévaló: Mondd meg Izrael fiainak: ugyanennek a hetedik hónapnak a tizenötödik napján hét napig tartó sátoros ünnep (Chág HáSzukot) kezdődjék az Örökkévalónak. Az első napon szent összegyülekezés legyen, ne végezzetek semmilyen, foglalkozáshoz tartozó munkát... A nyolcadik napon szent összegyülekezésetek legyen... Ünnepnap (áceret) ez, ne végezzetek semmilyen, foglalkozáshoz tartozó munkát." (3Mózes 23:33-36.)
“Az első napon is legyen pihenőnap (sábáton), és a nyolcadik napon is legyen pihenőnap (sábáton). Vegyetek magatoknak az első napon nemes (hádár) fákról való gyümölcsöt (citrust), (tmárim-) pálmaágakat, sűrű lombú (ávot) fa ágait (mirtuszt) és fűzfagallyakat (árvé náchál), és örvendezzetek hét napon át Istenetek, az Örökkévaló előtt. Így ünnepeljétek meg ezt az Örökkévaló ünnepeként minden esztendőben hét napon át. Örök rendelkezés legyen ez nemzedékrõl nemzedékre... Sátrakban lakjatok hét napig... Hadd tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban adtam lakást Izrael fiainak, amikor kihoztam őket Egyiptomból…” (3Mózes 23:39-43.)
"Mindennek megvan az ideje
1. Mindennek megvan a kora, és ideje van minden dolognak az ég alatt.
2. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje van az ültetésnek és ideje az ültetés kiszakításának.
3. Ideje van a megölésnek és ideje a gyógyításnak; ideje a lebontásnak és ideje az építésnek.
4. Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje van a gyásztartásnak és ideje a táncolásnak.
5. Ideje van a kövek eldobásának és ideje a kövek fölhalmozásának; ideje van az ölelésnek és ideje az öleléstől való távolodásnak.
6. Ideje van a keresésnek és ideje az elvesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak.
7. Ideje van a megszaggatásnak és ideje az összevarrásnak; ideje van a hallgatásnak és ideje a beszélésnek.
8. Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje van a háborúnak és ideje a békének."
Kohelet (Prédikátor) 3
Gondoltad volna?
Ha kenyeret eszünk, az mindig szokásos étkezésnek számít. Ha esik az eső, vagy nagyon hideg van, nem kötelező a sátorban tartózkodni. A betegek is fel vannak mentve, s azok is, akik betegségre hajlamosak vagy félnek - mictáer - a meghűléstől, esetleg más ok miatt nem bírják a kényelmetlenséget. Ez utóbbi könnyítés nem vonatkozik Szukot első estéjére - a diaszpórában az első kettőre -, amikor a szukában evés kötelezettségét teljesíteni kell.
A SZUKÁ (SÁTOR) ÉPÍTÉSE
A szukának legalább három oldala legyen. A negyedik oldal nyitott maradhat.
Az oldalak bármilyen anyagból - fémből, fából, ponyvából, téglából, kőből - lehetnek. Szilárdan rögzíteni kell őket, nehogy a szél felborítsa a sátrat.
A házfal mellé is lehet építeni a sátrat. Ilyenkor a ház fala a szuká oldalának számít.
A sátor lehet kicsi, egyszemélyes, de lehet akkora is, hogy többszázan elférjenek benne.
A sátor "ideiglenes" jellegét a tető vagy fedél adja meg. A tető építéséhez használt anyagot sz'cháchnak hívják. Bármit, ami a földből növő, élő növényből van, fel lehet használni, ha vallási ok nem szól a használata ellen; gyümölcsöt hordó ág például alkalmatlan. De a fák vagy bokrok ágaiból, gabonaszárból, rőzséből, bambusznádból és hasonlókból kóser sz'cháchot lehet készíteni. A szárakat csak lazán lehet a sátorra rakni, nem szabad összekötözni őket.
A karók, vesszők, ágak nemcsak nagyon jól megfelelnek, hanem arra is alkalmasak, hogy kisebb, leveles ágakat, örökzöldeket dugdossunk közéjük, ezekkel díszítsük a mennyezetet.
A tető akkor jó, ha több árnyékot ad, mint amennyi napfényt átenged.
Van, ahol úgy rendezik el a sz'cháchot, hogy tiszta estéken látni lehessen rajta keresztül a csillagokat, de a sátor akkor is kóser, ha a fedél ennél sűrűbb. Mindenesetre fontos, hogy ne legyen rajta 25 cm-nél (három tfáchimnál) nagyobb rés.
Vigyázni kell, hogy a fedél elegendő védelmet nyújtson az eső ellen, mert ha átengedi a vizet, a sátor nem használható.
A tetőt mindig a falak felállítása után kell feltenni: a sátor építését ezzel kell befejezni.
Fa alá vagy szilárd tető alá, például fedett tornácra nem szabad a sátrat építeni, mert nem felel meg az előírásnak.
A háztető vagy más szilárd tető legfeljebb hetvenkét hüvelyknyire (182.88 cm) nyúlhat a sátor teteje fölé, különben az alkalmatlan. Nem válik alkalmatlanná a szuká, ha a túlnyúlás hetvenkét hüvelynyinél (hatlábnyinál; árbá ámotnál) kisebb, de az a része, amely ez alatt a tetőrész alatt van, nem tartozik a sátorhoz, és nem szabad oda ülni.
A sátrat szépen fel lehet díszíteni, hogy hívogató, barátságos és kellemes legyen. Szoktak gyümölcsöt aggatni a mennyezetre, képeket és faliszőnyeget rakni a falakra.
A sátor építése és díszítése az év egyik legizgalmasabb ünnepi programja lehet, ha az egész család részt vesz benne.